A pre,- és probiotikumok jót tesznek a szervezetnek, de különböző módon segítenek. Tisztázzuk tehát a két fogalom jelentését:
Probiotikum: Nem más, mint az élő baktériumok, amelyek az élelmiszerekben vagy táplálék kiegészítőkben találhatók.
Prebiotikum: azok az anyagok, amelyek elősegítik a jótékony baktériumok (főleg a laktobacillus, és bifidobaktérium) életben maradását, szaporodását, ezáltal elősegíti az emésztőrendszer normál működését.
Minden prebiotikum élelmi rost, de nem minden élelmi rost prebiotikum!
A bélflórát alkotó mikrobiomok fő tápláléka a szénhidrát. A rostok azok a növényi részek melyek emésztetlenül a bélrendszerbe jutva tápanyagul szolgálnak. A prebiotikumok ellenállnak a gyomorsavnak így az emésztőrendszerben továbbjutva a bélflóra baktériumai dolgozzák fel, így szelektíven stimulálják a jótékony baktériumok növekedését, ezáltal segítik egészségünk fenntartását.
Ezért a magas zöldség és gyümölcsfogyasztás, magas rosttartalmú kenyerek és olajos magvak fogyasztása elengedhetetlen az egészséges bélflóra kialakításához és fenntartásához. Például: alma, articsóka, spárga, banán, árpa, cikória, kakaó, lenmag, póréhagyma, hüvelyes zöldségek (bab, borsó, lencse) zab, fokhagyma, vöröshagyma, búza, szója, csicsóka.
Számos étel prebiotikum mellett probiotikumot is tartalmaz, ilyenek például a különféle hőkezelés nélküli savanyúságok.
Prebiotikumokhoz tartozik még a rezisztens keményítő és az úgynevezett FODMAP-ok. Tulajdonképpen az inulin és az oligoszacharid is, ezek könnyen fermentálódó szénhidrátok.
Ha termékek csomagolásán az alábbiakat olvassuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy prebiotikumokat tartalmaznak: galaktooligoszacharidok (GOS), fruktooligoszacharidok (FOS), oligofruktóz, cikória rost, inulin.
A prebiotikumok elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását, segítik a kalcium felszívódását, segítik az emésztést és fokozzák a tranzit időt, segítséget nyújtanak a bélbetegségekben, mint például az irritábilis bélszindrómában valamint elősegíti a testsúlycsökkentést, és a mentális egészséghez is hozzájárul.
Ezen túl az emberi fogyasztásra alkalmas tengeri növények (az algák, moszatok, hínárok), a csokoládéban található flavonoidok, a tea, kávé, bogyós gyümölcsök, gyógynövények polifenol tartalma is hozzájárul a jótékony baktériumok szaporodásához.
A különböző fűszernövények (oregano, kömény, rozmaring) borsmenta, teafa illóolajai, és a citrusfélék is jótékonyan hatnak a bélflóra összetételére, még pedig úgy, hogy a rossz baktériumok számát csökkentik (enzimgátló tulajdonságaik révén), míg a jótékony baktériumok számát nem befolyásolják, tehát szaporodásukat nem gátolják. Túlzott mennyiségben fogyasztott fűszerek csökkentik az emésztés hatékonyságát hiszen enzimgátlók, de pont ez ezáltal lassítják a káros bacikat. Szerencsére azonban a fűszernövények, gyógynövények illóanyagai emésztés serkentő hatással is rendelkeznek, ezzel fokozzák az emésztőnedv termelésünket. Sokak számára azonban enyhe vagy közepes fűszerezés lesz az ideális, illetve a jótékony gyógyteák vagy egyéb kiegészítők formájában történő fogyasztás.
Vannak olyan betegségek (gyomorégés, reflux, puffadás, szelelés) amelyet a bélflóránk felborulásának eredményének tulajdonítanak, mégis a prebiotikumok elhagyása a gyógymód. Míg az IBS (irritábilis bélszindróma) és SIBO (bakteriális túlszaporodás) kezelésekor épp ellenkezőleg, a prebiotikumok elhagyását javasolják. Az azonban elmondható, hogy aki egészséges bélflórával rendelkezik, azok számára a hagyományos prebiotikum fogyasztása jótékony lehet, fenntartható általa az egészséges mikrobiom. Viszont akik SIBO-val rendelkeznek azok számára a hagyományos prebiotikum rossz hatású is lehet.
A probiotikumok és a prebiotikumok megfelelő egyensúlyának megteremtése mindannyiunk számára segítséget nyújt a bélben lévő hasznos mikrobák számának fenntartásában és hosszú távú előnyökhöz juttatja a bél egészségét, a probiotikumok és a prebiotikumok is reményt adnak, mint új orvosi kezelés számos betegség gyógyításában.
