Miért tartom fontosnak dietetikusként, hogy beszéljünk az MTHFR génmutációról?
Kifejtem:
Szerintetek mindegy, hogy milyen folsavat szedünk a babatervezés legelső pillanatától?
A válaszom sajnos, hogy: NEM!
Szerintem azzal mindenki tisztában van milyen fontos már a családtervezéskor a folsav szedése, és ezt a WHO is hangsúlyozza. Mint tudjuk, a folsav velőcső záródási rendellenességek kiküszöbölésében fontos szerepet tölt be.
Azonban hiába a táplálékkiegészítőként a pótlása, sok esetben elmarad a várt hatás.
De miért?
A metilén – tetrahidrofolát – reduktáz enzim (MTHFR) felelős azért, hogy a szintetikus folsavat és az étrendi folátot olyan aktív formává alakítsa amit a bélfal sejtjei felvehetnek és tovább alakítanak a hasznosuláshoz. Az enzim működését azonos névvel ellátott gén szabályozza. Amennyiben ez a gén károsodik akkor sérül az enzim termelése is, így pedig a folsav hasznosítása is, tehát elmarad a jótékony hatás.
A mutáció lehet homo vagy heterozigóta attól függően, hogy a mutációt csak az egyik szülőtől vagy mindkettőtől örököltük. A homozigóta veszélyesebb forma, ugyanis ez magas homocisztein szinttel is együtt járhat, amely így megnöveli a vérrögképződés a trombózis kialakulásának esélyét – emellett megnöveli a vetélés és a koraszülések kockázatát!
Az MTHFR gén mutációját már a családtervezéskor érdemes kivizsgáltatni, szerencsére egy sima laborvizsgálattal szűrhető.
A folsav és a folát nem ugyanaz! Mindkettő a B9-vitamint takarja, de míg az a FOLÁT természetben előforduló forma addig a FOLSAV egy szintetikusan előállított forma. A folát a normál vérképződés mellett a normál homociszterin anyagcseréhez is hozzájárul. A folát hiány a homocisztein szint emelkedéséhez vezethet, amely növeli így a vérrögképződés esélyét.
A folát megfelelő bevitele tehát fontos része a vérrögképződés és az érelzáródás kivédésének.
Források: sötétzöld leveles zöldségek (pl. spenót), gyümölcsök, diófélék, bab, borsó, lencse, tengergyümölcsei, tojás, tej és tejtermékek, gabonafélék,
